Legjellemzőbb példája ez utóbbinak, amikor a Felvidék szót Szlovákia szinonimájaként használják, ráadásul sokszor névelő nélkül, ahogy az országneveket szokták: „megyek Felvidékre”.

A Kárpát-medencének, mint önálló természeti egységnek az utolsó átfogó földrajza 1947-ben jelent meg, Bulla Béla és Mendöl Tibor írta. Az alábbiakban a természetföldrajzra vonatkozóan az ő terminológiájukat használom.

Nos, a Felvidék a Kárpát-medence északi, hegyvidéki részét jelenti, ilyen értelemben Miskolc felvidéki város, Érsekújvár, vagy pláne Dunaszerdahely viszont nem az. Ugyanezen logika szerint olyan, hogy Északi-Középhegység nincs, amit most annak hívnak, az az Északnyugati-Kárpátok déli(!) nyúlványa. Aztán ott van az ún. Zempléni-hegység (vagy pláne „a Zemplén”, ahogy többnyire használják), aminek az igazi neve az, hogy Tokaji-hegység, és mint ilyen az Eperjes-Tokaji-hegység déli részét jelenti. A Zempléni-hegység (Zemplínska širava) Kelet-Szlovákiában van, és semmi köze ahhoz, amit mi Zempléni-hegységnek hívunk. Ezt amúgy a Magyar Földrajzi Társaság lapjában olvastam először.

Ha már megyéknél tartunk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye több megye összevonásából jött létre. Tehát nem az történt, hogy Borsodhoz csatolták Abaúj, Zemplén, Gömör, Torna mai országhatárokon belül eső részét. Ilyen értelemben pl. azt mondani Olaszliszkáról, hogy „átlagos borsodi falu”, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a III. kerület „átlagos pesti kerület”. De hasonló butaság azt mondani, hogy „Borsodban, a szlovák határnál”, ugyanis Borsod nem határos Szlovákiával. Ezt amúgy pont „vármegyések” szájából hallottam (pontosabban olvastam, mert nem beszélek ilyen népséggel).

Népneveket se szerencsés használni. A ma Szlovákiában lévő Érchegységet egy időben Magyar-érchegységnek is hívták, ma pedig úgy is hívják, hogy Szlovák-érchegység. Ennél szerencsésebb a Gömör-Szepesi-érchegység (Spišsko-gemerské rudohorie). Mint ahogy a Szlovák-karszt helyett is jobb (és pontosabb) a Gömör-Tornai-karszt elnevezés, hiszen az a hegység is átnyúlik az országhatáron.

Frissítés:

Egy nagyon fontosat kifelejtettem. Erdély sem egyenlő a mai Románia egykoron Magyar Királysághoz tartozó részeivel, pláne nem a Székelyfölddel. Nyugat felől nézve Erdély ott kezdődik, ahol a hegyek. Északon pedig véget ér a Borsai-hágónál, Románia így az Északkeleti-Felvidékből is kapott egy darabot. (Az Északkeleti-Felvidék nyugati határa az Ondava vonala, illetve a Duklai-hágó.)

Prasivá 2010.08.20. 12-17, originally uploaded by Bereczki Zoltán.

Akkor a távoli hegyek után most legyenek hazaiak is. Még a nagy utazás előtt nekivágtunk az Alacsony-Tátra gerincnek. Nagyon szép túra volt, amerre ellátni, hegyek vannak. Sajnos egy nappal hamarabb hazajöttünk, mert rájöttünk, hogy nagy cuccal ez sok.
Ami hasznos tapasztalat volt:
1. A györk-alji menedékháznál nem engedték, hogy kint aludjunk, pedig ez ellentmond a nemzeti park szabályzatának. Ráadásul a chatár jó bunkó volt.
2. A gyömbér alatt lévő háznál is lehet kint aludni, ha bent már nincs hely, és kutyát is be lehet vinni.
3. Szlovákiában kiválóan lehet stoppolni. Amikor próbáltam visszajutni a kiindulóponton hagyott kocsihoz, először egy hippiszerű pár vett fel, szinte azonnal. Angolul is tudtak. Másodszor két cigány, valószínű apa és fia, egy rozzant Skodával. A fiú angolul is tudott. Nagyon kedvesek voltak amúgy, megkínáltak vodkával, cukorkával, beszélgettünk, és oda vittek, ahova kértem.
Galéria itt:
http://www.flickr.com/photos/bogarpat/sets/72157624852611889/

This is our (rejected) submission to the Design It: Shelter Competition
Short description:
The shelter is situated in the High Tatras in Slovakia, on the top of Galéria Ganku, which can be approached by climbers only. Its steel frame is hanging on steel cantilevers. During the summer it can be used as two slabs protecting from rain and sun, during the winter parts of the roof can be moved (turned down) to border a small chamber and a terrace protected from the wind.
Creators: Tasi Réka & Bereczki Zoltán
3D warehouse link

The shelter in summer, with open walls:

The shelter in winter, with closed walls and partly covered with snow:

Karácsonyra többek között megkaptam a rég vágyott trombitát, holnap veszem az első leckémet.

Szilveszterkor megint Észak-Csehországban voltunk, többek között megnéztük a Mladá Boleslav-i Skoda-gyár múzeumát. Galéria a képre kattintva:

Frissítés:

A kiváló tatryblog is írt az eseményről, és közöl egy gyönyörű fotót a szlovák oldalról:

http://tatryblog.sk/2008/12/11/ufo-nad-tatrami/

• a középkori építészet mindig érdekelt
• elérhető közelségben van (csak 80 km a házunktól)
• gótikus építészetünk legremekebb darabja (főleg, ha csak a megmaradt emlékeket nézzük, bár szigorúan véve a kassai is csak részben maradt meg, erről később)
• annak ellenére a legremekebb, hogy nem is székesegyháznak, hanem plébániatemplomnak épült (tehát nem az egyház, hanem az öntudatos polgárság emelte)
• alaprajzi rendszerében egyedülálló a magyarországi, de a közép-európai gótikában is (sőt, még az európaiban se találtam párját, de ez az én kutatásaim hiányossága lehet)
• itt már írtam, hogy mennyire szeretnék az utolsó szögig megismerni egy középkori templomot, úgy néz ki, ez lesz az
• nincs agyonkutatva: magyar nyelvű monográfia még nem jelent meg róla, szerintem szlovák sem, de ebben nem vagyok biztos

Ez a bejegyzés főleg egy "tudálékos korról" fog szólni, és egy hagyományosan nagyra tartott építészünk hibáiról.

A templom a XIV. század végén kezdett épülni, és a XIX. század második feléig minden viszontagságot átélt nagyobb sérülés nélkül, amikoris restaurálás címszó alatt szinte teljesen lebontották. Amit most látunk, annak kisebb része eredeti, középkori alkotás, nagyobb része az eredetinek hű mása, egy része pedig neogótikus hamisítvány alkotás.

Már említettem az egyedülálló alaprajzi elrendezést. Gótikus épülettől szokatlanul szellős volt eredetileg a belső tere, ritkásan álltak a pillérek, és hiányoztak a külső támívek, valószínűleg ezért (hogy támaszként szolgáljon) a mellékhajó déli oldala elé még a középkorban felépítettek egy előcsarnokot és fölé egy oratóriumot. A restaurálást azzal kezdték, hogy ezt elbontották, mondván, hogy rossz állapotban van. A bontás után megrepedtek a főhajó pillérei, nosza, azt is elbontották, majd egy szabályos, öthajós bazilikaként építették vissza. A déli tornyot a restauráló építész szintén el akarta bontani szerkezeti okokra hivatkozva, de ezt nem hagyták neki, így még ma is áll, szerencsére az eredeti, középkori állapotában.

Ejtsünk néhány szót a kivitelezés minőségéről is. A szentély párkányát, frízét, vízköpőit olyan silány kőből faragták újra (az eredetiek egy részét pedig eladták egy grófnak, aki beépítette az istállójába), hogy már a huszas években darabok hullottak le belőlük, végül az egészet le kellett verni, mielőtt agyonüt valakit. A szentélybelső boltozatának zárókövein lévő díszes faragványok papírmaséból készültek, csavarral rögzítették őket a kőből készült sima (lefaragott?) zárókőhőz. A belső falakat (hogy a falazás egyenetlenségét eltüntessék) cementtejjel vonták be, és erre a bevonatra festették a szabályos "fugákat". (A cement nem hagyja a követ lélegezni, így alatta a kő tönkremegy). Az északi torony barokk sisakjának rézlemez fedését vasszegekkel foltozták (a vas és a réz reakcióba lépnek egymással, így a lukak ott is megnőttek, ahol nem is voltak).

Hogy ki jegyzi ezt az ún. restaurálást? Építészettörténetünk állócsillaga, Steindl Imre.

Végezetül két rajz: az első a nyugati homlokzat felmérési rajza a restaurálás előtti állapotról, a második a restaurálási terv (ami szerencsére csak terv maradt).

Ajánlott olvasmány:

Divald Kornél: A kassai dóm és a Szent Mihály kápolna

Fekete Ilona: Purizmus mint történeti revízió (pdf)

Felhasználtam még a bejegyzéshez Kristína Markušová a kassai dóm legújabb restaurálásáról szóló előadásának kivonatát, ezt linkelni nem tudom, nincs fent az interneten.

http://bebop.hu/szlovakiahegyei

Bámulatos, hol tart már a tudomány.

Van Leni Riefenstahl első saját rendezésű filmje, a Kék fény (Das blaue Licht). Ebben Leni egy pásztorlánykát alakít, akibe beleszeret egy idegen, aki aztán valamilyen oknál fogva felmászik a falu melletti csúcsra, ahol éjszakánként kék fény ragyog. A fényt természetesen kritályok adják, amiket emberünk letör, és a mélybe zuhan. Azóta nem ragyog a fény a csúcson.

Egész eddig azt hittem, hogy a két sztori hasonlósága csak véletlen egybeesés. Azonban most olvastam Neidenbach Ákos Tátrai legendárium c. könyvében, hogy "Reichart Dezső tudósít a Turistaság és Alpinizmus 1932. évi számában egy német filmvállalat tervéről, amennyiben a Karbunkulus-torony regéjét kívánja megfilmesíteni, méghozzá az eredeti helyszínen."

A Kék fényt 1932-ben forgatták, igaz, a Dolomitokban. További érdekes adalék, hogy a forgatókönyvíró Balázs Béla volt, aki Lőcsén, a Tátra közelében nőtt fel.

Sajnos egyebet nem tudtam az internetről kideríteni. A legtöbb oldal a film lehetséges inspirációi között nem említi a Karbunkulus-tornyot, csak egy Grimm-mesét, illetve Gustav Renker 1930-as Bergkristall c. novelláját.

Leni Riefenstahl amúgy elképesztően jó mászó lehetett, itt egy videó a 20-as évekből:

De a Kék fényben is elég komoly mászós jelenetek vannak.

Most viszont a kezembe került a cd újra, és utánanéztem a dolognak (természetesen a wikipedián). Az úr nem más, mint Tomáš Garrigue Masaryk, csehszlovákia első miniszterelnöke. Így utólag már könnyú okosnak lenni: ha jobban megnézi az ember a zászlót, látja rajta a cseh oroszlánt, na meg a felirat sem "vitéz", hanem "vítěz" (sőt, valójában "vítězi", de az "i" nem látszik a fotón).

Frissítés:

További információk a Faith No More honlapjáról:

What is the story behind the artwork for "Album of the Year"?

Bill Gould (a basszeros – bz) says:
"Actually the man was an old president of Czechoslovakia who died in the ’30′s, but his significance is more symbolic than political. He was a very aristocratic president at a time when Czechoslovakia was one of the richest countries in the world. His funeral was HUGE (they are the shots on the album artwork) and his death took place on the eve of WW2. If there is any symbolic importance, it is the depiction of the death of a ‘golden age.’"

The artwork was also used on FNM Tour T-shirts in Europe. A lot of people are of the opinion that the man pictured is ‘Lenin’. He isn’t. Billy had this to say:
"I realized that his "death mask" face looked alot like Lenin, but not until after the shirts were printed. We might change it."
The name of the president is Tomas Garrigue Masaryk (1850-1937). He was the first president of independent Czechoslovakia (1918).

Inside the CD sleeve in the funeral picture, the words "Pravda Vitezi" appear on the coffin. "Pravda Videzi" translates to "Knight of truth – Knight if integrity". It means "Truth will prevail" / "The truth wins". It’s a phrase which appears on the Czech president’s flag.

Művelt csávónak tűnik, de őszintén szólva azt nem tudom honnan veszi, hogy a korabeli Csehszlovákia a világ egyik leggazdagabb országa volt.

Aztán tekintsük meg a kilátást az épület különböző helyiségeiből:

a (kétágyas!) szobánk ablakából:

a szobánk ablakából, éjjel:

(ez még tavaly készült, merthogy idén nem volt nálunk olyan gép, amivel holdfényben rendesen lehet fényképezni)

a lépcsőfordulóból:

a wc-ből:

a wc-n ülve:

egy kép arról, hogy mit csináltunk:

egy kép a házban lévő felséges nyugalom illusztrálására:

(Réka rajzolta az ablakból)

És végül egy hír arról, hogy miért nem tudtunk mindent megmászni, amit terveztünk:

http://index.hu/politika/bulvar/bulvarhirek/347160/

(Nem, nem mi jártunk szerencsétlenül, mi már hamarabb hazajöttünk, és már akkor is elég gáz volt a helyzet.)