A (zárt) könyvraktár meg mint a Rózsa nevében az Aedificium emelete, ahol a könyveket tartják, és ahova illetéktelen (szintén) nem léphet be:

Ennél is érdekesebb, amit most olvastam a tervező, Pecz Samu önéletrajzában:

„Hogy miért nem terveztem a boltozatot vasbetonból és miért építettem téglából falazva, arra igen egyszerű a feleletem. Egyszerűen azért, mert ilyen alakú boltozatoknak vasbetonból való készítése sokkal többe kerül, különösen a szférikus boltsüvegek komplikált aláállványozása miatt. Az olvasó terem boltozatának, mint azt egy nagy vasbeton cégtől kapott költség-ajánlat igazolta, vasbetonból való elkészítése a téglaboltozat költségével szemben több mint a háromszorosába került volna. [...] Ebből is látható a középkori boltozat-rendszer zseniális volta, mely rendszernél az aránylag vékony, csak 15 cm vastag boltsüvegek és a kis keresztmetszetű emelkedő boltívek folytán magához a boltozathoz, úgyszintén a megfelelő gyámrendszer felépítéséhez is igen kevés anyagra van szükség. Gazdaságos a vasbeton szerkezet is, talán még gazdaságosabb, azonban csakis a szerkezet minőségének és az előállítási módjának megfelelő alakban.

A nagy olvasóterem boltozatának, valamint a gyámrendszerének minden részét, grafosztatikai módon számítottam és határoztam meg. Ez a körülmény adta meg [a] tervezőnek azt az öntudatot, melynek következtében [a] vállalkozó építőmesterrel szemben – ki az építőnaplóban kijelentette volt, hogy a boltozat állékonyságáért nem vállal felelősséget – [a] tervező határozottan kívánta és elrendelte a boltozatnak szigorúan a tervek szerint téglából való felépítését.”

Ezt meg a wikimedia commonsról töltöttem le:

Nem véletlen a hasonlóság, az első kép a Maria vom Siege templomot ábrázolja, amit Friedrich Schmidt tervezett, Steindl mestere. Nincs azzal semmi baj, ha valaki motívumokat vesz kölcsön, de valahogy a parlament kapcsán mindenhol azt lehet olvasni, hogy milyen egyedülálló épület, esetleg Friedrich Schmidtet még megemlítik, hogy tőle tanulta Steindl a gótikus formákat, de ennyi, pedig szerintem a fenti templom mellett konkrét előkép lehetett Schmidt egy másik alkotása, a Rathaus is.

http://www.flickr.com/photos/bogarpat/sets/72157625900467609/

A galéria egyik képén én vagyok látható, amint majdnem teljes harci díszben felmászok az ácsszerkezetre, hogy meg tudjam mérni a fenti elemeket is.

• Vespasianusnál (69-79) egyértelműen megjelenik, hogy “… egy egész épület lebontása veszélyezteti a városképet.”
• Nagy Theodosius 389-ben egyértelműen kimondja: “Az új polgárházak építésénél tekintettel kell lenni a környezetre.”
• Egyértelműen a régi épületek lajstromba vételéről rendelkezik Constantinus 330-as rendeletében. Ezzel az első műemléki inventarizáció példáját alkotva meg.
• Az első konkrét utalás Anthemius császár 469. évi rendeletében jelent meg: “… a legnagyobb dicséretet az fogja aratni, aki régit ápol és helyreállít.”
• Bramantet “Il Maestro Rovinante” – a Romboló mester – névvel illették nem csupán azért, mert lebontotta a régi Szt. Péter templomot, hanem azért is, mert ennek felépítéséhez – többek között – a Colosseum köveit is felhasználta. A San Pietro márvány falburkolatai és építészeti tagozatai közül a legapróbb részlet sem az újkorban vagy később bányászott anyagból, hanem az antik épületekről lebontott burkolatokról származik.
• Számítások szerint V. Márton (1417-1431) és VII. Pius (1800-1823) pápák uralkodása között több ókori emlék lett az új építkezések áldozata, mint amit a megelőző 1000 év során a barbárok elpusztítottak.
• A Barberini VIII. Orbánról (1623-1644) mondta a köznép a Pantheon aranyozott bronz díszeinek eltávolíttatása miatt, hogy amit nem tettek a barbárok, megtették a Barberiniek.

Forrás: Mezős Tamás jegyzete a Műemlékvédelem c. tárgyhoz

Pl. itt van ez a kép, amikor Cartmanék elindulnak Szomáliába kalózkodni:

és itt van egy kép, amit én csináltam a reptéri busz ablakából:

Dugonics András, 1820

A költségvetésben a földalatti vasútra is biztosítottak keretet.

…vajon nem lehetne-e az egész vasúti vonalat a városon keresztül az utcák színe alatt, mint egy alagútban vezetni… – írja a pénzügyminiszteri levél.

Nem lehetett, mert a város nem járult hozzá, ui. nem találták meg a módját a föld alatti tulajdon telekkönyvezésének.

PORKOLÁB László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és Országos Műszaki Múzeum Központi Kohászati Múzeuma, 2003. 146. p.

Már akkor is a jogászok rontottak el mindent. Manapság is nap mint nap tapasztaljuk, hogy a jogi problémákon nehezebb úrrá lenni, mint a műszakiakon. És ezek nevezik magukat nagy büszkén doktornak.

Tisztelet a kivételnek.

A Google-pályázat határideje is eljött, az alábbi linkekre kattintva lehet megnézni a pályaművünket:

modellek

modellfotók, fotók

és a videó:

Beszéltem a témáról Olajos Csabával is, aki könyvet írt a kolóniáról. A következő nagyobb megmozdulás valószínűleg egy kiállítás lesz április végén. És ezúttal is köszönöm neki, hogy a könyv két utolsó példányából az egyiket nekem adta.

A másik dolog a kolónia modellezése Google Earth-re. Ehhez kapóra jött a Google Model Your Town pályázata. Nem valószínű, hogy nyerünk, de akkor is ösztönzi a modellezést.

Létrehoztam egy Picasa albumot a kolóniának (katt a képre):

vasgyar.hu galéria

és egy másikat, ahova a munkaközi képeket töltöm fel a modellezés menetéről:

3d képek

We’re rockers and rappers united and strong!

Néztem tegnap a Mad Max-et, abban volt egy Sun City nevű hely, arról jutott eszembe, hogy gyerekkoromban volt egy hasonló nevű sláger (én San Cityre emlékeztem), és abban hallottam először rappelést, és hogy mennyire tetszett. Szóval utánanéztem, és megtaláltam. Örömmel láttam, ahogy rögtön az első képkockákban feltűnik Miles Davis, de a többi közreműködő se kutya:

http://en.wikipedia.org/wiki/Artists_United_Against_Apartheid

Az album letölthető innen:

http://saltyka.blogspot.com/2008/05/various-artists-united-against.html

Büszke vagyok magamra, hogy 8 évesen ilyen ízlésem volt :-)