bebop.hu blog

Amennyire szerettem a 8-as verzióig az ArchiCAD-et, mostanra annyira megutáltam. Annak idején pc vs. mac szintű hitvita volt építészhallgató-körökben, hogy Autocad vagy Archicad. A két program kb. olyan is volt egymáshoz képest, mint a win és a mac os (akkor még X nélkül). Az Autocad mindent tudott, de kurva bonyolultan, az Archicad csak építészeti tervezésre volt jó, de nagyon letisztult, áttekinthető felülettel.

A 10-es verzió (2006) óta viszont kitalálta a Graphisoft, hogy évente kihoz egy új verziót. Így hibajavításra nincs idő, és telezsúfolódik a program olyan új funkciókkal, amikre vagy van szükség, vagy nincs (inkább nincs). Mára olyan lett az Archicad, mint a Word: baromira bonyolult és áttekinthetetlen, de közben alapvető dolgokra nincs benne megoldás. Mindez meg van fejelve egy durva inkompatibilitással: míg a 9-es Archicad 6.0-ig vissza tudott menteni, addig 10-estől felfelé már mindegyik verzió csak eggyel tud visszamenteni. Ráadásul a könyvtári elemek (ablakok, bútorok, stb) csak az adott verzióval kompatibilisek (ez se így volt régen).

Ennek az egésznek egyetlen oka van: a pénz. Létezik egy olyan konstrukció, amit Archiclubnak hívnak. Az ember megveszi a programot, aztán évente befizet egy bizonyos összeget, cserébe mindig megkapja az új verziókat. Ez a konstrukció tervezhető bevételt jelent a Graphisoftnak, de csak akkor eladható, ha az ügyfél tudja, hogy kap valamit a pénzéért. Ezért kellett bevezetni az évente kiadott új verziókat, és ezért kellett a kompatibilitást megnyirbálni.

Az egészben az az igazán ciki, hogy a Graphisoft alapítója, Bojár Gábor a GRAPHI-sztori című (amúgy kiváló) könyvében azért ostorozza (teljesen jogosan) Steve Jobs-ot, mert nem figyel a kompatibilitásra. Az Autocadről pedig azt írja, hogy nem kell, hogy egy szoftver nagyon jó legyen. Ha már megvetette a lábát, akkor elegendő, ha “elég jó”, mert akkor már nem fognak a felhasználók a megszokott programjukról egy másikra váltani, hiába sokkal jobb az a másik. Nos, az Archicad mára eléggé megvetette a lábát, szóval úgy tűnik, hogy sutba lehet vágni a kompatibilitást, és meg lehet elégedni az “elég jó” színvonallal.

De nem csak ez a baj. Az Archicadet a 80-as évek eleje óta fejlesztik (ahogy az Autocadet és a másik mac-es cad-programot, a Vectorworks-öt is). Azóta rengeteget változott a világ és a számítástechnika. Ideje lenne egy teljesen új építészeti cad-programot kifejleszteni. Jó példa a Sketchup: egy viszonylag új 3D-s program, ami szakít az ilyen programoknál megszokott kezelőfelülettel, és egy nagyon jól használható újat hoz létre. 2D-s műszaki rajzolásra sajnos nem az igazi, de mindenesetre szívesen látnék egy olyan cad-programot, ami úgy viszonyul az Archicadhez, mint a Sketchup a hagyományos cad-ekhez. Vagy mint ahogy a Mac OS X a Classic Mac OS-hez.

Érdekes az is, hogy míg 3D-s programból (meg minden egyébből is) van egy csomó egész jó nyílt forrású, addig cadből igazán használható egy sincs. Pláne építészeti cadből.

Van Miskolcnak egy része, ami már gimnazista koromban is nagyon tetszett, azóta meg még jobban. Egységes megjelenésű, különböző méretű és igényszintű téglaépületek vannak itt, az egyszobás munkáslakástól kezdve a hatalmas neogótikus templomig. Ez a terület a vasgyári kolónia, a diósgyőri acélművek egykori lakótelepe. Bár diósgyőrinek hívják, valójában a gyár és a kolónia is a Miskolc és Diósgyőr közötti lakatlan területen létesült, és kb. a második világháború után épült össze azokkal. Mostanában sajnos nem tartozik a város legjobb környékei közé. Ezen szeretnénk mi változtatni, amennyire tudunk. Első körben regisztráltuk a vasgyar.hu domaint. Egyelőre nem sok minden van rajta, de majd lassacskán felépül a dolog.

A másik dolog a kolónia modellezése Google Earth-re. Ehhez kapóra jött a Google Model Your Town pályázata. Nem valószínű, hogy nyerünk, de akkor is ösztönzi a modellezést.

Létrehoztam egy Picasa albumot a kolóniának (katt a képre):

vasgyar.hu galéria

és egy másikat, ahova a munkaközi képeket töltöm fel a modellezés menetéről:

3d képek

A Bookline-on egyes cd-ket meg lehet kapni ee-verzióban is.

Mi is az EE verzió?

Annak érdekében, hogy a vásárlók minél kedvezőbb áron juthassanak hozzá a CD-khez, a lemezkiadók folyamatosan keresik a megoldásokat. Egy ilyen kezdeményezés az úgynevezett EE (Eastern European) verzió bevezetése. A CD tartalma teljesen megegyezik a normál nemzetközi verzióéval. A különbség mindössze annyi, hogy a csatolt CD füzet (booklet) csak 4 oldalas, s így nem tartalmazza azokat a dolgokat, amik a normál nemzetközi verzió több oldalas füzetében esetleg benne vannak.

Az EE verziós CD-k borítóját külön jelöléssel látják el, és ami a lényeg: az áruk jóval kedvezőbb.

http://bookline.hu/news/news.action?id=987

(Magyarul kb. egy fénymásolt borítós másolt cd-t, kapunk. Hiszen annak is megegyezik a tartalma a normál nemzetközi verzióéval)

Nézzük meg ezt a jóval kedvezőbb árat egy találomra kiválasztott cd-n:

Pearl Jam: Backspacer 5501 Ft (akciósan!), ee verzióban 3031 (szintén akciósan). Valóban kedvezőbb.

De azért nézzük meg azt is, hogy a normál változat mennyibe kerül az Amazonon:

12$. (Kb. 2300 Ft.) Akciósan.

Itt megjegyezném, hogy az említett Backspacert még ősszel felfedeztem a Cora katalógusában 2000 Ft-ért. Nekem nagyon bejött az album, azt gondoltam, ennyiért megveszem. Sajnos a Corában sehol se találtam. Segítséget kértem egy eladótól, azt mondta, menjek a vevőszolgálatra. Odamentem, álldogáltam pár percig, arra várva, hogy a hölgy befejezze a telefonálást. Nem fejezte be, eljöttem, nem vettem cd-t. Én megpróbáltam. Utána pár héttel később újra a Corában jártunk, és tök véletlenül megtaláltam a 2000 Ft-s Backspacert. Két összeragasztott kartonlap között egy korong. Nem vettem meg.

Általában nem szoktam véleményt nyilvánítani az újonnan kijött Apple-termékekről, de most Kisanti barátom megkért, hogy beszélgessünk el az iPadről számítógépes grafikával foglalkozó honlapja, a GRAFit számára.

A beszélgetés itt olvasható:

http://grafit.netpositive.hu/?p=147