2009. November. archívuma.

Olvasom ezt a cikket az indexen:

Átlag 110 napot csúsznak a cégek a fizetéssel

Különösen igaz ez az építőiparra, ahol az átlagos egyezményes fizetési határidő már most 65 nap, a nyáron mért 54 nap helyett. A folyamat elérte a beszállítók lehetőségeinek határát, a kényszerhitelező cégek jelentős része sajnos nem éli meg a tavaszt – jósolják a közleményben.

Saját bőrömön érzem a dolgot. Ha a szüleim nem tudnának anyagilag kisegíteni, már lehúzhattam volna a rolót, egyszerűen azért, mert bár munkám van, fizetni senki se fizet rendesen. Álljon itt a szégyenfal:

  • Nagy Bálint és Tsai Építészirodája: 2001-ben (!) csináltuk meg nekik a Hajós utca földszintjének ortofotóját, azóta nem fizették ki, 240 000 Ft. Már bíróság elé került az ügy, egyelőre semmi eredmény.
  • (a többi közben fizetett, így töröltem őket)

Az utolsó kivételével persze már adóznom kellett ezekből a pénzekből, amiket még meg sem kaptam. Meg alvállakozókat fizetni. Ahogy Mérő László írja az Élő pénz c. könyvében, a pénz nem boldogít, de az biztos, hogy a tartós pénzhiány boldogtalanná tesz. Én is érzem magamon, hogy ez a helyzet felőrli az idegeimet. Egyszerűen semmihez sincs kedvem. Hétfő óta rajzolom egy parasztház felmérési tervét, de nem haladok vele, mert annyira tönkretette a munkakedvemet az, hogy az elmúlt hónapokban gyakorlatilag ingyen dolgoztam. Már szinte csak Sisters Of Mercy-t meg hasonló sötét zenéket hallgatok és poszt-apokaliptikus filmeket nézek. Ahhoz, hogy a közüzemi számlákat fizetni tudjuk, hozzá kellett nyúlni a részvényalapú lekötött pénzünkhöz, amit ebben a helyzetben csak veszteséggel tehettük meg. Ki akartunk menni a Király-hegyre, nyamvadt 240 km oda-vissza, de nincs pénz benzinre. Ma játszik az Alice In Chains Bp-n, el akartam menni, és utána hétvégén az egyik legjobb barátom 30 szülinapját megünnepelni, a Hoepfer Guido-kiállítást megnézni meg esetleg Honek-ker próbát tartani, de nincs pénz se koncertjegyre, se benzinre. Hónapok óta abban a reményben élek, hogy most már biztos napokon belül utalják a pénzt. De hiába telefonálgatok folyamatosan, csak ígéreteket kapok, vagy még azt se. Nagyon rossz ez az állapot. Nemhiába tartozik a főbenjáró bűnök közé a munkások bérének visszatartása.

Ez a szégyenfal itt marad addig, amíg nem fizetnek az illetékesek. Amint fizetnek, törlöm a nevüket.

Sun City

We’re rockers and rappers united and strong!

Néztem tegnap a Mad Max-et, abban volt egy Sun City nevű hely, arról jutott eszembe, hogy gyerekkoromban volt egy hasonló nevű sláger (én San Cityre emlékeztem), és abban hallottam először rappelést, és hogy mennyire tetszett. Szóval utánanéztem, és megtaláltam. Örömmel láttam, ahogy rögtön az első képkockákban feltűnik Miles Davis, de a többi közreműködő se kutya:

http://en.wikipedia.org/wiki/Artists_United_Against_Apartheid

Az album letölthető innen:

http://saltyka.blogspot.com/2008/05/various-artists-united-against.html


Büszke vagyok magamra, hogy 8 évesen ilyen ízlésem volt :-)


Megnéztem tegnap a District 9 c. filmet. Összességében tetszett, bár vannak benne gázos dolgok, de még így is köröket ver akármelyik amerikai sci-fire, amit az utóbbi években láttam. De most nem filmkritikát akarok írni, hanem az idegenek nevének magyar fordításáról polemizálni.

A filmben az idegeneket “prawn”-nak hívják. Ebből lett a fordításban eléggé szerencsétlenül rák, szerintem a csótány sokkal jobb lett volna. OK, hogy a prawn garnélarákot is jelent, viszont a parktown prawn egy dél-afrikai rovarfaj, külsőre a tücsökhöz hasonlít, és főleg Johannesburg (ahol a film is játszódik) külvárosaiban él. Szeméttel, kutyakajával, macskakajával, romlott gyümölccsel táplálkozik. Akárcsak az idegenek a filmben.

A rák gúnynevet azért kapták az idegenek, mert guberálnak és a maradék közt kotorásznak. Úgy értem, nem mondhatjuk, hogy nem. Hiszen úgy néznek ki, nem? Mint a rákok.

Könyörgöm, ki látott már szemétben kotorászó rákot? Ellenben a csótányokat nálunk is ismeri mindenki, a szemétben kotorásznak, jobban is hasonlítanak a filmbeli idegenekre, mint a rákok, és a nevük sokkal inkább hordozza a filmbéli prawn pejoratív jelentésrétegét, mint az, hogy rák.

Itt egy parktown prawn:

Itt egy idegen a filmből:


És végül itt egy rák:

Quadrophenia

Love Reign O’er Me (The Who és David Gilmour):


Love Reign O’er Me & The Real Me (Pearl Jam):


A ‘Quadrophenia‘ albumról.