bebop.hu blog

Két bejegyzéssel lejjebb írtam arról, hogy hogy változtak a hangszerek a zenekarokban. Talán épp aznap bukkantam egy zenekarra, ami pont fordított utat járt be: kezdtek dob-basszusgitár-billentyű-gitár felállásban, és most (többnyire) dob-nagybőgő-zongora-szaxofon felállásban játszanak. Amúgy szerintem egészen elképesztő, amit csinálnak. Végletekig lecsupaszított, minimalista zene, mégsem tudom megunni.

Szerintem a látszat ellenére nagyon nehéz olyan zenét csinálni, ami ennyire kevés eszközzel él, mégis működik. Egy kis építészes hasonlattal élve, olyan ez, mintha lenne egy épület, aminek van 100 pillére, de csak 10 az, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ne dőljön össze. De az nem látszik, hogy melyik ez a tíz. Aki megtalálja, és a maradék kilencvenet kidobja, az az igazi profi, nem az, aki mind a százat használja. (Minimalizmus kontra virtuozitás.)

Less is more.

Marginálisan ide kapcsolódik még, amit ma olvastam egy interjúban:

Érdekes, hogy ezeknek a korai jazzdobosoknak korántsem volt annyi lehetőségük, hogy különféle hangzásokkal kísérletezzenek, mert csak párfajta mikrofon volt, meg két-három dobmárka, de nekik ezer százalékig a kezükben volt a sound. Manapság már sokan annyira rákattannak egy-egy zenészre, hogy addig nem nyugszanak, amíg nem dobolnak úgy látványra, mint a kiszemelt dobos. Megnézel egy klipet és olyan érzésed van, mintha valami artistaképző promóciós videóját néznéd zenei aláfestéssel. Zeneileg meg ma már kikevernek csomó mindent; meg lehet azt csinálni, hogy beviszed a stúdióba a lemezt, hogy így szóljon a dob, és akkor a megfelelő programokkal pontosan úgy fog szólni. Annak idején ugye erre nem volt lehetőség, mégis tök másképp szóltak a kor meghatározó dobosai.

Pándi Balázs a Quartnak

Blogot indított Réka kisebbik húga, Lisszabonba utazása alkalmából:

http://zituemlisboa.blogspot.com

és Réka apukája is:

http://tasilaci.hu/

Ez utóbbi oldal külön érdekessége, hogy névnapi ajándék volt a domain tőlünk egy statikus tárhellyel. Réka apukája alapos mérnökember lévén nem elégedett meg valami vizzivig-szerkesztővel, a dolog mélyére akart látni, nekilátott tehát megtanulni a html és a php-programozás alapjait. Ígyhát oldala teljesen saját programozású. Szerintem ügyes :-)

(Van még ugyebár az öcsém is, de ezt tudjátok.)

Milyen volt egy kombó (könnyűzenét játszó kiszenekar) a rockzene megjelenése előtt? Többé-kevésbé ilyen: dob, nagybőgő, zongora, szaxofon és/vagy trombita.

Milyen ma? Többé-kevésbé ilyen: dob, basszusgitár, ritmusgitár, szólógitár.

A dob maradt, a nagybőgőből basszusgitár lett, a zongorát a ritmusszekcióban a ritmusgitár váltotta fel. Ha az ember megfigyeli, hogy hogyan játszottak a gitárosok a torzítás feltalálása előtt, és hogyan az után, jelentős különbségeket vehet észre. Meggyőződésem, hogy a torzított gitár a kisegyüttesekben a fúvósok helyét vette át. Egy gitáros manapság egyáltalán nem úgy szólózik, mint pl. Charlie Christian, sokkal inkább mint egy akkori szaxofonos. Egyszerűen azért, mert a torzítatatlan gitáron nem zengenek a húrok sokáig, nem lehet hangokat hosszan kitartani. Nincs ereje a hangjának, szemben a fúvósokkal. A torzító a gitárból mint szólóhangszerből szaxofont/trombitát csinált. És így utóbbiakat zömmel ki is szorította.

Tudom, hogy leegyszerűsítő a dolog, de szerintem mint tendencia van benne valami.

Nézzük a lehetséges okokat. A dob nélkülözhetetlen. A basszusgitárt könnyebb hordozni és könnyebb játszani is rajta, mint a nagybőgőn. A zongora-ritmusgitár relációra ugyanez igaz. A szólógitárt viszont nem könnyebb cipelni, mint a szaxofont, ráadásul plusz technikát (torzító) is igényel. Itt talán az válhatott döntővé, hogy könnyebb játszani rajta, lehet közben énekelni, és így a hangszeresek a dobos kivételével szinte csereszabatosak lettek. Én sajnálom, hogy így alakult.

És felmerül a kérdés, hogy mi lett volna, ha hamarabb feltalálják az elektromos dobot? Merthogy jelenleg a dob az egyetlen hangszer, ami még mindig akusztikus. Vajon miért tartja magát ennyire? Egy elektromos dob egy sima dobhoz képest szerintem semmivel se szól rosszabbul, mint mondjuk egy szintetizátor egy zongorához képest.

Tegnap koncerten voltunk, és rájöttem, hogy bár ma már elég keveset hallgatom ezt a zenekart, rengeteg számuk van, amikhez -kellemes, kellemetlen- emlékeim kapcsolódnak.
Hatvanas évek, Lefekszem a hóba: az első album még nem jött ki, egy demó terjedt másolt kazettán. Zoli gimnáziumba kerül, Sütő Robi barátjával felfedezi a koncertre járás örömeit, megissza élete első sörét. Egy ismeretlen lány a gimnázium folyosóján felteszi neki a kérdést: "voltál tegnap Kispálon?" Ez a lány azóta a felesége.
Autók a tenger felé, A következő buszon: Zoli életében először lóg az iskolából. Szabolcs haverjával megveszik a Föld kaland ilyesmi c. albumot, és a mai Szent István téren egy padon hallgatják, egy fülhallgatóval. Itt bele is vésik a padba, hogy "itt lógtunk". Zoli elmondja a nagy nőcsábász Szabolcsnak, hogy nagyon tetszik neki egy lány, és tanácsot kér tőle, hogy hogyan közeledjen hozzá (de nem igazán kap). Nevezett lány azóta a felesége (nem Szabolcsnak).
Itt megszakad egy kicsit a történet, mert Zoli nem követte tovább a zenekar pályafutását.
A fonalat a 98-as Holdfényexpresszel vesszük fel újra.
Szívrablás: Zolit kirúgja szerelme, Kati, Zoli megzuhan, "hülye voltál, mondom magamnak, majd ha elmúlik, csak múlna már el, nem is én vagyok ez már" – énekli sokszor részegen.
Ha az életben: nem elég a szerelmi bánat, sok év után a kollégiumból is ki kell költöznie, "énekeljük el azt, hogy vége" – éneklik a búcsúbulin.
Az emberek megértik, Még egyszer: Zoli kilábal a válságból, kiszőkíti a haját, és arra lesz figyelmes, hogy tetszik a lányoknak. Rókaűző futóversenyen Pécsen össze is jön egy kertészetis lánnyal (nekik hagyományosan bejönnek az építész fiúk). A lány kissé fura, és a dolog nem is tart sokáig.
Vér és bél: Zolit mégsem rakták ki a kollégiumból, új szobatársa van, akinek a V-tech a kedvence, meg a Korog. A V-tech kapcsán összeismerkedik egy drezdai magyar lánnyal (nem Zoli, a szobatárs), és sokat csetelnek. (Pedig amikor először Zoli csetelt a lánnyal, inkább a Vér és bélt ajánlotta neki a V-tech helyett :-)) A szobatárs és a lány között a csetelés szerelemmé fajul.
Csillag vagy fecske: Zoli Vizsolyban, az iskola udvarán próbál elaludni egy fa alatt. Lyme-kór miatt antibiotikumot szed, de az alkohollal sem hagy fel, és a kettő érdekes párosítás. Azon gondolkodik, hogy elhagyja a barátnőjét annak barátnőjéért. Ami pár hónap múlva meg is történik. Nem sokkal később rájön, hogy nem is a barátnő barátnője kell neki valójában, hanem az a bizonyos lány, aki 11 évvel azelőtt megkérdezte tőle, hogy "voltál-e tegnap Kispálon".