bebop.hu blog

Új oldallal bővült remek blogom, nézzétek meg:

http://bebop.hu/szlovakiahegyei

Bámulatos, hol tart már a tudomány.

Ma reggel kipróbáltuk a híres Elvis-féle mogyoróvajas szendvicset. Szerintem kiváló volt, igazi energiabomba (a többieknek szükségük is lesz rá, most éppen Fehérkőn vannak sziklamászó tanfolyamon, aholis a weather widget szerint 6 fok van és esik az eső).

Itt a (baromi egyszerű) recept:
fogni kell két szelet kenyeret, megkenni őket mogyoróvajjal (a smooth, nem a crunchy fajtával) (vigyázat, nem azonos a mogyorókrémmel), banánszeleteket kell közéjük tenni, majd kisütni olajban, hardcore Elvis-módon disznózsírban (mi így csináltuk).

Forrás:
http://splendidtable.publicradio.org/recipes/main_pbsand.html

A kies szót én mindig is pozitív értelemben használtam, aztán eléggé megdöbbentem, amikor elolvastam egy (elég szar) lemezkritikát, ahol negatív értelemben használják.
Gyorsan létre is hoztam egy szavazást a beszéljükmacen, és így kiderült, hogy van egy olyan szavunk, amivel jó, ha csínján bánunk, mert a (nem reprezentatív) minta egyik fele teljesen ellentétes dolgot ért rajta, mint a másik:
http://beszeljukmac.com/index.php/forums/viewthread/30719/
Röviden: az emberek egy része szerint (szerintem is) a kies a kietlen ellentéte, másik része szerint szinonimája. Nem tudom, van-e a magyar nyelvben még egy ilyen szó.
Most arra nem térnék ki, hogy a beszéljükmac fórumozóinak a szövegértő képessége siralmas.

Frissitettem a wordpresst, ezert nez ki ilyen szarul az oldal. Meg van 25 percem, hogy rajojjek, mi baja, aztan mennem kell es akkor (legalabb) estig igy marad, bocs.

UPDATE:
Nem jottem ra, csak meg jobban szetcsesztem. Most rohannom kell, ha esetleg valaki tudja, hogy mit kell csinalnom, hogy ne kriksz-krakszok legyenek ekezetes betuk helyett, az szoljon.
Meg annyi, hogy a wordpress.org-rol toltottem le a telepitot, nem a word-press.hu-rol a magyart, mert eredetileg se az volt telepitve.

UPDATE2:
Valami adatb�zis-gond lehet, ahhoz meg azt�n v�gk�pp nem �rtek, �s most nincs is energi�m ut�nakeresni. Valami kurva nagy g�z lehet, mert ebben az �j bejegyz�sben megjelennek az �kezetek.

UPDATE3:
Megvan a megoldás, itt találtam:

http://forum.word-press.hu/topic/379/adatbazis-ekezet/

Latin1 az adatbázisom, ez volt a baj.

Amennyiben index nélkül rámegyünk a sávelválasztó vonalra, csipog, villog és egy elhivatott paphoz hasonlóan nagy erőkkel próbál visszatéríteni a helyes útra.

http://totalcar.hu/magazin/technika/accordadas/

Sokkal jobb lenne, ha kis áramütésekkel figyelmeztetne, minden autóban lenne, és nem lehetne kikapcsolni, akkor talán a sok paraszt rászokna az index használatára.

Van a Tátrában egy csúcs, a Karbunkulus-torony. A legendájának egyik változata szerint alatta, a Zöld-tó partján lakott egy pásztor, akinek volt egy nagyon szép lánya. Egy legény beleszeretett ebbe a leányba, a fater meg azt kérte tőle, hogy hozza le neki a toronyról a karbunkulust, ami esténként fényesen ragyog. A legény felment, persze leesett, vele a karbunkulus is, ami azóta nem ragyog a csúcson, ellenben a tó fenekét zöldre festi (tény, hogy a tóban élénkzöld foltok vannak).

Van Leni Riefenstahl első saját rendezésű filmje, a Kék fény (Das blaue Licht). Ebben Leni egy pásztorlánykát alakít, akibe beleszeret egy idegen, aki aztán valamilyen oknál fogva felmászik a falu melletti csúcsra, ahol éjszakánként kék fény ragyog. A fényt természetesen kritályok adják, amiket emberünk letör, és a mélybe zuhan. Azóta nem ragyog a fény a csúcson.

Egész eddig azt hittem, hogy a két sztori hasonlósága csak véletlen egybeesés. Azonban most olvastam Neidenbach Ákos Tátrai legendárium c. könyvében, hogy "Reichart Dezső tudósít a Turistaság és Alpinizmus 1932. évi számában egy német filmvállalat tervéről, amennyiben a Karbunkulus-torony regéjét kívánja megfilmesíteni, méghozzá az eredeti helyszínen."

A Kék fényt 1932-ben forgatták, igaz, a Dolomitokban. További érdekes adalék, hogy a forgatókönyvíró Balázs Béla volt, aki Lőcsén, a Tátra közelében nőtt fel.

Sajnos egyebet nem tudtam az internetről kideríteni. A legtöbb oldal a film lehetséges inspirációi között nem említi a Karbunkulus-tornyot, csak egy Grimm-mesét, illetve Gustav Renker 1930-as Bergkristall c. novelláját.

Leni Riefenstahl amúgy elképesztően jó mászó lehetett, itt egy videó a 20-as évekből:

De a Kék fényben is elég komoly mászós jelenetek vannak.

Most egy nem túl érdekesnek tűnő város Csehország nyugati részén. (Igaziból nem tudom, nem voltam még ott.) Áll viszont a város széli ipartelepnél egy templom, ami annál érdekesebb.

Későgótikus csarnoktemplom, 1517-1594-ig épült a város megbízásából, az építésze Jacob Heilmann von Schweinfurt volt. Amiért bejegyzés lett belőle a bebop.hu-n, az a boltozata. Térgörbékből álló hálóboltozat, függő zárókövekkel. Itt van pár kép a Flickr-ről, hogy milyen durván néz ki:

Itt meg egy panoráma a belsőről:

http://www.mumost.cz/mesto/fotogalerie/panorama/vt/kostel.html

Másik érdekessége a templomnak, hogy egy az egyben arrébb rakták a cseszlovák érában, és az arrébb rakás olyan jól sikerült, hogy "it became a Czechoslovakian patent".