bebop.hu blog

Voltunk NIN-koncerten, szerintem kurva jó volt, de ha szar lett volna, akkor is nagy élmény lett volna, annyira meghatározó nekem ez a zenekar. Abban is különleges volt az élmény, hogy senki se állt előttünk (mert trükkösen egy méretes pocsolya mögé álltunk közvetlenül), így a kisnövésű Réka is mindent láthatott. Neki is tetszett a koncert, pedig nem szereti a zajos zenéket, és a feje is fájt. Mondom, jó volt.

Másnap meg elhúztunk a Dolomitokba. Az is jó volt. Nem írok teljes élménybeszámolót, csak csapongok egy kicsit. Érdekes volt, hogy bár Cortina d’Ampezzo a gazdagok kedvelt helye (meg a mienk, höhö), mégis a leggyakoribb kocsi álmaim autója, a Fiat Panda 4×4 volt. Válogattunk is, hogy nekünk majd milyen színű legyen. Mondjuk Ferrarit se láttam még egész életemben összesen annyit, mint ott pár nap alatt.

Szolgált az utazás tanulságokkal is: a Dolomitok nem biztos, hogy ideális mászóterep. A beszállások vagy nagyon messze vannak, vagy tömeg van. Azért sikerült mászni is egy baromi szép helyen, a Cinque Torri-n (tömegben).

Az idő sajnos nem volt túl jó, így a leginkább várt program, a Marmolada-gleccser elmaradt. Elmentünk helyette a tervezettnél egy nappal korábban Limonéba, a két éve tök véletlenül felfedezett városkába. Ott meg dögmeleg volt :-)

Képgaléria is lesz, ha Réka, a fő fotós kiválogatja, hogy miket töltsünk fel.